Írások és olvasások

Könyv a polcról

I. András magyar király és Kijevi Anasztázia (1.rész)

Amikor a valóság írta a tündérmesét

2018. július 10. - Pálóczy Erzsébet

Létezik a magyar történelemnek egy(?) olyan korszaka, amely sokkal inkább hasonlít egy (a mai kor embere számára) tündérmesére, mint a valóságra. Pedig volt idő, hogy a három királyfi valóban útnak indult szerencsét próbálni, s egyikük (a másikuk is) elnyerte egy szépséges királykisasszony kezét. Voltak itt próbatételek, segítők, ármánykodók, megannyi vér és veszély, "te az enyém, én a tied, ásó, kapa, nagyharang". Csakhogy ebben a mesében mindez a valóság volt...

 

Valamikor 1015 és 1020 között (nincsenek pontos adatok) három magyar herceg született. Apjuk Géza fejedelem testvérének, Mihálynak a fia volt, anyjuk egy Tátony nemzetségbeli nő. Mivel I. István fia, Imre herceg halála után (1031) Vazul igényt tarthatott volna a trónra (és valószínű, hogy István valóban őt jelölte meg először, később mégis Orseolo Pétert tette meg utódjául), de István nem akarta őt a trónon látni (Vazul fellázadt István ellen, sőt, merényletet tervezett ellene), megvakíttatta és megsüketíttette Vazult, hogy uralkodásra alkalmatlanná tegye, fiait pedig üldözőbe vette és a három hercegnek menekülnie kellett...

Először cseh földre, majd a lengyelekhez menekültek, ahol Béla herceg új otthonra lelt (párbajban szerzett hírnevet és dicsőséget magának, s a fejedelem lányának kezét is elnyerte), ám András és Levente nem akartak testvérük árnyékában élni, ezért ismét továbbálltak. Valamikor 1039 körül András házasságot kötött egy fríz herceg, Braunschweigi Lindolf lányával, s a frigyből két leánygyermek született. Ám András felesége hamarosan meghalt. Levente, a pogány, "csombókba" (csimbókba) kötött hajú, apolitikus nézeteket valló  vad harcos és András, a politikailag nagyon is ambíciózus, nagyratörő, bátor és okos herceg végül Kijevben talált otthonra.

 

yaroslavthewise.jpg

Bölcs Jaroszláv (XVII. századi festmény)

 

A két herceg nem véletlenül telepedett le épp Bölcs Jaroszláv kijevi udvarában, ugyanis a fejedelemnek megvolt az a politikai és üzleti szempontból is jól jövedelmező szokása, hogy szinte válogatás nélkül befogadta Európa trónra esélyes, ám száműzött, menekült, félreállított hercegeit, királyi sarjait, trónkövetelőit. Így nemcsak András és Levente, de például Harald Sigurdsson, későbbi norvég király, Magnus, szintén későbbi norvég király és számos más uralkodói sarj nevelkedett, élt és házasodott a kijevi udvarban úgy, hogy nem lehetett előre tudni, trónra ülnek-e valaha is. Azonban Bölcs Jaroszláv valóban bölcs volt. Ahogyan Haraldban és Magnusban, úgy Andrásban és Leventében is meglátta a lehetőséget, mégpedig olyannyira, hogy Haraldhoz és Andráshoz egy-egy lányát is hozzáadta. Kijevi Jelizavéta Harald, míg Kijevi Anasztázia András felesége lett. Természetesen az első helyen Jaroszláv gondolata között is a politika állt, hiszen gyermekei mindegyikét igyekezett úgy kiházasítani, hogy anyagilag és egzisztenciálisan is jövedelmező legyen a frigy.

anastasiaofkievfromrus.jpg

Anasztázia leghitelesebb ábrázolása

(XI. századi freskó, Szent Szófia Székesegyház)

 

Azonban András és Harald esetében talán többről is szó volt. Igaz, hogy Jaroszláv mindkét (akkor még) fiúban meglátta a leendő uralkodót, ahogyan az is, hogy a Magyar Királyság határos volt a Kijevi Fejedelemséggel, tehát a béke fenntartását kellett szorgalmazni, de a két pár (Anasztázia és András, Harald és Jelizavéta) között minden bizonnyal valódi érzelmek is közrejátszottak abban, hogy a házasságok (és politikai szövetségek) létrejöjjenek. Erre utalnak Harald fennmaradt költeményének rajongó és érzelmes hangvétele ("Oroszország istennője" - ez áll benne, Jelizavétára utalva) vagy András döntései, melyek szerint felveszi a kereszténységet (Levente erre nem volt hajlandó) és Anasztáziát (és lányukat) csak akkor hozza magával a Magyar Királyságba, amikor az asszony már biztonságban és valódi királynéként vonulhat be új birodalmába. Mindez persze csak feltételezés, de az tény, hogy a krónikák szerint mind András, mind Harald jól bánt a feleségével és kijevi tartózkodásuk alatt Bölcs Jaroszláv kitüntetett figyelmét élvezték, ahogyan az is, hogy később mindketten elnyerték nemcsak a Kijevi Fejedelemség szövetségét, de saját országukban a királyi koronát is. Bölcs Jaroszláv tehát valóban bölcsen döntött.

 

andrewi.jpg

I.András megkoronázása, 1047. (Képes Krónika)

 

A krónikák szerint Anasztázia szép, vörös hajú, zöld szemű, (ami könnyen elképzelhető, hiszen az egyik húga, Kijevi Anna, aki I. Henrik, francia király felesége volt, szintén vörös hajú, világos szemű nőként van ábrázolva a korabeli és későbbi korokban keletkezett festményeken is), ráadásul művelt, uralkodónak nevelt nő volt, akinek a kezére sokan pályáztak, tehát András akár bele is szerethetett a szemrevaló hercegkisasszonyba.

Mindenestre 1037-38 körül András és Anasztázia összeházasodtak  (valószínűleg) a Szent Szófia Székesegyházban, és nem sokkal ezután megszületett első gyermekük, Adelhaid...

 

Forrás:

Hogyan éltek elődeink? Fejezetek a magyar művelődéstörténetéből. Szerk. Hanák Péter. Bp., 1980.

Királyok Könyve. Bp.1995.

Kristó Gyula- Makk Ferenc: Az Árpád-házi uralkodók. Bp., 1988.

Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. I.köt. Bp., 1899.

Az Árpád-ház asszonyai I.köt. Szerk. Gottesmann Péter, Bp., Duna International Könyvkiadó Kft.

Képek forrása: Pinterest

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvapolcrol.blog.hu/api/trackback/id/tr4614084269

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2018.07.12. 09:13:58

Az utolsó előtti képről esetleg pár szót még betehetnél.
Előre is köszi.

Pálóczy Erzsébet 2018.07.12. 11:17:35

@gigabursch: Kiegészítem! Köszönöm az eszrevételt!

gigabursch 2018.07.12. 14:47:11

@Pálóczy Erzsébet:
Ok, köszi. VÁrom
Mondjuk az affölötti kép sm volt még előttem, az is jó lenne, ha esetleg megjelenítenéd, hogy "X képi ábrázolása ebből-abból".

:-)